Ég és föld között

Előző képem, a Remény készítése után valami könnyebb témát kerestem. Nézegettem a bélyegeket, és újból szembesültem azzal a ténnyel, hogy milyen sok van a Magyar Kastélyok sorozatból. Eszembe jutottak Antal Péter szavai, hogy ragasztani sokan ragasztanak, én használjam fel a bélyegek szépségét. Első lépésként kastélyonként készítettem egy-egy körformát, de hogyan tovább? Léggömbök, léghajók jutottak eszembe. Még meg kellett találnom a megfelelő bélyeget a léghajó kosarához, gondolájához. Sokáig keresgéltem, mire megtaláltam a Budapest és megyék címerei sorozatot. Ezzel lett teljes a kép. Persze sok dolgom volt a felragasztással, és több órát daraboltam a háttérhez, a kötélzethez szükséges bélyegeket. De az igazi kihívás a tervezés volt.

Elkészült a kép, hátra volt a címadás. Felidéztem magamban azt a nyári napot, amikor felszálltunk egy léghajóval Debrecenben. Nem féltem, csodás érzés volt ég és föld között lebegni, érezni a szelet, látni felülről városunkat. Amint kimondtam először a címet: Ég és föld között, hallottam is magamban Bródy János dalát, ahogyan Koncz Zsuzsa énekli: "Ég és föld között repülj velem, Vezess át az életen, Napot fess a szürke holdra! Ég és föld között repülj velem, Vezess át az életen, Vigyél át a túlsó partra, igen!".