„Egyétek e kenyeret, igyátok e poharat”

A 2020-as év Magyarország számára különleges év, hiszen itt rendezik az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Ez egy, a római katolikus egyház által négyévente, más-más helyszínen megrendezett, világméretű eseménysorozata. Magyarországon már volt egyszer, 1938-ban. A kongresszus igyekszik érthetőbbé tenni a Krisztus által az utolsó vacsorán meghirdetett áldozatbemutatást, és annak fontosságát. A magyarországi kongresszus jelmondata: „Minden forrásom belőled fakad”.

Mindezt onnan tudom, hogy a véletlen kezembe adott egy kortárs képző és iparművészeti pályázati felhívást, melyet a Magyarországi Evangélikus Egyház hirdetett meg. A felhívás elindított bennem egy folyamatot, melynek végeredménye ez a kép.

A képen mindennek jelentése van. A háttérben az arcok a világ keresztényeit képviselik a múltban és a jelenben. Középen a kereszt Krisztus áldozatára emlékeztet bennünket. A kereszthez egy különleges 1999-es magyar bélyeget választottam. Azt már csak utólag tudtam meg, hogy ezt a bélyeget Svindt Ferenc tervezte, a Torinói lepel és Rubljov Jézus-ikonja felhasználásával.

A kereszt alatt helyeztem el a 12 kelyhet és kenyeret, utalva az utolsó vacsorára, amelyre Jézus elfogása és keresztre feszítése előtti estén került sor. A Biblia szerint Jézus ekkor mondta tanítványainak a kenyérre és a borra, hogy az az Ő teste és vére. Kehelynek azt a gyönyörű magyar bélyeget választottam, melyen I. Rákóczi György úrvacsora kelyhe látható. A kenyeret pedig a Krisztust ábrázoló bélyegből készítettem.